Vikingek az internet előtt

Az alábbi írás a bevezetőben említett órámhoz készült. A bejegyzés témája, hogy az átlagember az internet elterjedése előtt honnan szerezhetett információt a vikingekről. Az összeállítás persze nem teljes, csupán egy ízelítő.

Könyvek, folyóiratok

A vikingekről már az internet elterjedése előtt is több helyről szerezhettünk ismereteket. Legelőször a szakirodalmat említeném meg, amely a külföldihez képest elenyésző számú, mégis a megismerhető tudás legfontosabb forrása. A ’70-es évektől kezdve több kötet is megjelent a témában változó színvonallal. Az általam leginkább ismert az 1997-ben megjelent A viking világ atlasza. Manapság nagyon nehéz beszerezni a kötetet, de megéri, mert talán a legjobb összefoglaló mű a vikingekről. Ilyen részletességgel és illusztráltsággal nem tudnék említeni más monográfiát a témában. Emellett még megemlíteném Rudolf Pörtner: A viking kaland c. könyvét (1983), valamint Johannes Bröndsted: A vikingek c. munkáját (1983). 

A 2000-es években szintén jelent meg a témában monográfia összefoglaló jelleggel. Eric Christiansen: Vikingek c. kötetét 2008-ban adták ki, a leírás alapján ígéretesnek látszik. A 2006-ban megjelent A vikingek c. könyv Else Roesdahl-tól szintén részletes, de inkább ismeretterjesztő jellegű, semmint szakmunka. A fentebb felsoroltakon kívül még egyéb munkák is jelentek meg kisebb-nagyobb részben foglalkozva a vikingekkel (pl.: Rácz István: A vikingek öröksége; Philip Dixon: Britek, frankok, vikingek; Daniel Gimeno: Kelták és vikingek). Az időszaki kiadványok tekintetében még szegényebb képet kapunk. 

Az Élet és Tudomány c. folyóiratban elvétve találhatunk kisebb cikkeket a témában, de ezek mégsem hasonlíthatóak egy a Történelmi Szemlében, vagy a Rubiconban megjelent cikkhez. Ezen kívül a 2010-es évektől kezdve a Múlt-kor online felületén olvashatunk vikingekkel kapcsolatos írásokat, főleg a legújabb felfedezésekre helyezve a hangsúlyt. A történelmi vagy történelmi-romantikus regények terén is találhatunk a témába illeszkedő köteteket (pl.: Johanna Lindsey Viking trilógiája, Heather Graham: A viking asszonya, Tim Severin: Odin gyermeke).

Filmek, sorozatok

A kultúra területén szintén felfedezhetjük a vikingeket. Az egész szarvas sisak sztereotípiát Wagner: A Nibelung gyűrűje (Der Ring des Nibelungen) c. operájának „köszönhetjük”, amihez merített a skandináv mitológiából is. Az operák mellett a filmek vizein is hódítottak a vikingek. Számos filmben feltűntek egészen a ’20-as évektől kezdve (első vikinges film: The Viking -1928). Ezután többször is találkozhattunk a szarvas sisakokkal a filmekben. Ami talán a magyar nézők számára a legismerősebb lehet, az az 1989-es Erik, a viking. A ’60-as években több vikinges film is született (pl.: The War Lord - 1965; Attack of the Normanns – 1962; The Last of the Vikings – 1962; The Long Ships – 1964). 

A 2000-es és 2010-es években még több filmes alkotás született (Valhalla Rising – 2009, Hammer of the Gods – 2013, A Viking Saga – 2008) Kiemelném a 2013-ban elindult Vikingek c. sorozatot, mely már 3 évadot is megélt a History Chanel-en (a sikerre való tekintettel készül a 4. évad is). gyanítom, hogy a sorozat kapcsán még több vikinges tartalmú alkotással találkozhatunk a közeljövőben, mivel az emberek fantáziáját még mindig foglalkoztatja a téma.

A gyermekek számára a vikingek több mesében is megjelentek. Példának említeném az Asterix és a vikingeket, valamint az Így neveld a sárkányod első és második részét. Az iskolás tananyagban igen kis szerepet kapnak a vikingek. Saját emlékeim szerint történelem órán nem volt szó róluk, bár a tankönyvben szerepeltek.

Múzeumok, hagyományőrzők

Magyar múzeumokban (sajnos) nem igen találkozhatunk a vikingekkel kapcsolatos kiállításokkal, tárlatokkal. Skandináviában ennek sokkal nagyobb hagyománya van. Oslóban található a viking hajós múzeum, ahol a legtöbb megtalált leletet őrzik. Emellett több helyen is találhatunk viking mintára felhúzott, látogatható falukat. A múzeumok mellett érdemes még megemlíteni a különböző viking hagyományőrző csoportokat is, melyek már Magyarországon is alakultak (pl.: Norde Gard, Hősök Kapuja Hagyományőrző Baráti Kör, Asatrú Hagyományőrző Egyesület).

A viking nők

Nőként mindig is foglalkoztatott, hogy mit tartogatott a vikingek világa az ember számára, ha nőnek született. Olyan helyzetben voltak, mint a keresztény országokban, vagy egy teljesen más képet kell elképzelnünk?

Akárcsak más népek esetében, a vikingeknél is eltérő feladataik voltak a férfiaknak és a nőknek. Míg a férfiak részt vettek a közéletben (thing) és portyázni indultak, a nők otthon maradtak és a ház körüli teendőket látták el (főzés, mosás, gyermekek nevelése). A házban felállított szövőszékeken való varrás mindennapi teendőik közé tartozhatott.

A keresztény lányok mellett viking sorstársaik sem voltak sokkal jobb helyzetben. Már korán megtanulták a törvényeket, és az etikát, mely szerint életüket a későbbiekben élni fogják.Kiskoruktól fogva arra nevelték őket, hogy engedelmeskedjenek apjuknak, és majdani férjüknek. A házasságkötés során sem vették figyelembe akaratukat. Nem kaptak szerelmi vallomást, udvarlást, mivel a házasságok - ami a korra jellemző volt - leginkább politikai és gazdasági alapon köttetek. A férfiakkal ellentétben (akik már fiatalon kiélhették ösztöneiket a szolgálókon, rabszolgákon) a lányok nem érintkezhettek az ellenkező nemmel, mivel azzal szégyent hoztak volna a saját és nemzetségük fejére.

Néhány kulcscsomó

Egy valami azonban megkülönböztette a viking asszonyokat. Férjük távollétében ők vezették a gazdaságot, mely a viking portyák sűrűségét látva, igen gyakran történt meg. A lányoknak minél fiatalabb korukban tanítják meg az ezzel kapcsolatos tudnivalókat. Egy viking asszony méltóságát mutatta, ha övükre akasztották a kulcscsomót. Ez azt jelentette, hogy  a földművelés mellett irányították a szolgákat és megvédték földjüket a szomszédoktól, vagyis teljesen átvették férjük szerepét távollétük ideje alatt. A férfiakkal ellentétben a nőknek még idősebb korukra is számított a szava, és továbbra is vezethette a gazdaságot. Az asszonyok szerepét mutatja az a tény, hogy a vikingek ekkora utakra mentek el hosszú időre, és hátratudták hagyni otthonaikat.

A sztereotípiákkal ellentétben egy-egy portyán nem csak a férfiak vettek részt. Angliában talált sírleletek mutatják, hogy a hódítók majdnem fele nő volt, akik valószínűleg férjük után indultak letelepedni. Így megdől az a teória is, mely szerint a vikingek magányosan indultak el, vagy más népek asszonyait vették magukhoz, miután letelepedtek Skandinávián kívül.

A fentiek alapján megállapíthatjuk, hogy a nemek közti viszonyok sokkal bonyolultabbak, mint a keresztény országokban. Nem állíthatjuk biztosan, hogy a férfiak a nők felett álltak volna, tekintve a nők szerepét a vallásban és férjük távollétének ideje alatt. A nők magas rangjára tökéletes példa az osebergi hajósír, mely a legszebb állapotban fennmaradt viking hajó, és mégsem egy király vagy katonai vezető sírja, hanem két nőé. Egyikük valószínű, hogy magas rangú lehetett (pl.: egy király anyja), míg a másik a nő rabszolgája lehetett.

Az oseberg-i hajósír Oslóban

Lagertha és Siggy (S02E01)

A Vikingek c. sorozatban (szerencsére) kapunk képet a nők helyzetéről is, köszönhetően a remek női karaktereknek, akik a társadalom különböző lépcsőfokain állnak. Mikor a férfiak portyára indulnak, az otthon maradt nőket láthatjuk dolgozni a ház körül. Külön kiemelném, mikor Lagertha megvédi házukat Ragnar távollétében, emellett több jelenetben is a szövőszék mellett beszélgetnek.

A sorozatból népszerűvé vált harcos szüzekre (shieldmaiden) utaló bizonyítékot, vagy forrást még nem találtak a kutatók, de persze ez nem jelenti azt, hogy a viking nők nem értetettek volna fegyverforgatáshoz. 
Erre utalhat néhány női sírlelet is, amiben fegyvereket találtak a régészek. Én személy szerint nem lennék meglepve a nők harci tudásán, tekintve, hogy sokszor a férfiak nélkül kellett boldogulniuk.

Lagertha (S02)

Porunn (S03E01)

Források:

http://mult-kor.hu/20110722_sok_volt_a_no_a_viking_hoditok_kozott

http://mult-kor.hu/20130108_mit_er_a_viking_ha_no

A viking világ atlasza. szerk. C. Batey, H. Clarke, R. I. Page, N. S. Price. Budapest: Helikon Kiadó: Magyar Könyvklub, 1997. 62. p.
Rudolf Pörtner: A viking kaland. Budapest: Kossuth Könyvkiadó, 1986. 116-118, 121-122, 125-126 p.