A vikingek a vallás területén is különböztek a korabeli Európától. Bonyolult mitológiájuk és isteneik szokatlan és félelmetes lehetett a keresztény ember számára. Az interneten keresgélve, több családfát is találhatunk, amiből látható, hogy számos istent tiszteltek a mindennapokban.
A politeista (többistenhitű) vallásokhoz hasonlóan itt is találhatunk több csoportot. Az Asgardban élőket Ászoknak (Aesir) nevezik. Ide tartozik a főistennek tekinthető Odin, illetve Thor vagy Heimdall. Az istenek egy másik csoportját Vánoknak (Vanir) hívják, lakhelyük Vanaheim. Aki "híresebbnek" tekinthető közülük, az a két termékenységisten: Freyja és Freyr. Az Ászokon és a Vánokon kívül találhatunk még további isteneket, akiket nem lehet besorolni ezekbe a csoportokba. Ezen kívül beszélhetünk még kisebb istenségekről, ám róluk keveset lehet tudni a mondákból, és nem is bírnak nagyobb szereppel. Néhány istent részletesebben is bemutatok, főleg akikre találhatunk utalást a sorozatban is.
1. Odin (Wotan, Mindenek Atyja)
Odin az Ászok főistene, aki részt vett a világ és az ember teremtésében (ő lehelte az életet beléjük). Híres csarnoka a Valhalla, ahol a csatában elesett harcosok lakomáznak az istenek végzetéig (Ragnarök). Felesége Frigg, ám más asszonyoktól is született gyermeke. Testvére Loki, akitől több ajándékot is kapott, például legendás állatát, a nyolclábú Sleipnir, vagy Gungnir nevű lándzsáját.
Gyakran ábrázolják ősz hajú, nagy szakállú, félszemű alaknak, gyakran kalapban. Állandó kísérőjének tekintetőek a varjak, akik a világ híreiről, eseményeiről tájékoztatják. Odint a bölcsesség és tudás utáni vágy irányítja elsősorban, amelyért óriási áldozatokat is hoz, amelyekről a legendák részletesen beszámolnak. Mikor a bölcsesség forrásából ivott, az ár a fél szeme volt.
2. Thor
Thor, Odin és egy óriásnő, Jörd fia. Személyében az istenek és emberek védelmezőjét, valamint a villámlás és mennydörgés istenét tisztelték. Apja mellett Thor a legnevesebb skandináv istenségek közé tartozik. Míg Odin a szellemi bölcsességet és tudást jelképezi, addig fia a testi erő eszményképévé vált. Csarnokáról (Bilskirnir) azt mondják, a legnagyobb építmény a maga 540 termével. Felesége az aranyhajú Sif, szeretője pedig egy óriás, Járnsaxa.
Gyakran ábrázolják nagy termetű, vörös szakállas harcosként. Legismertebb ismertetőjegye azonban harci kalapácsa, a Mjölnir, amit a törpék kovácsoltak. Ha elhajítja, a célba találáskor villám sújt le, majd visszatér gazdájához. Az istenek és emberek védelmezőjeként gyakran csatázik az óriásokkal, amelyről több legenda is beszámol. Thórt még összefüggésbe hozzák a termékenységgel is, mivel úgy tartották, hogy tavasszal villáma teszi újra művelhetővé a földeket.
3. Loki
A skandináv/viking mitológia talán legrejtélyesebb alakja. Eredetileg óriások gyermeke, de vérszerződéssel Odin testvérévé vált. Rejtélyessége abban rejlik, hogy számtalanszor keverte az isteneket bajba (olykor véletlenül), majd az óriások mellé állt, ám mégis sokszor tűnik fel hősként és sok ballépését helyre is hozza. Szemrevaló istennek ábrázolják, ám jelleme kétszínű, szélhámosnak, hazugnak tartják, emellett azonban igen ravasz és agyafúrt.
Képes az alakváltásra, gyakran vesz fel állat alakot (pl.:ló, sólyom, légy, lazac, stb.). Alakja rengeteg legendában feltűnik, sokszor az állatalakban elkövetett tetteiről szól. Az idő előrehaladtával egyre gonoszabb lesz, végül Baldr isten meggyilkolása után az ászok leláncolják egy mérges kígyó alá, akinek fogából folyamatosan csepeg a fájdalmas méreg. Itt meg kell említenünk Loki feleségét, Sigyn-t, aki végig hűséges maradt hozzá (egy tálban felfogta a kígyó mérgét). Szeretőjétől, Angrbodától több szörnyalak is született: Fenrir, az óriásfarkas; Hel, az Alvilág úrnője és Jörmungandr, a Világkígyó.
4. Freyr és Freyja
A termékenységhez két istent is kapcsolhatunk: Freyr-t és Freyja-t, akik mellesleg ikertestvérek. Freyr-t Odin és Thor mellett ugyanolyan nagy figyelem övezte. A fény, az eső, a termékenység és a jólét istenének tartották. Hozzá imádkoztak és áldoztak az esőért és a bő termésért vagy éppen a gyermekáldásért. Szekerét egy vadkan, Gullinbursti húzza, amely a vikingek legszentebb állatának tekinthető. Mágikus hajóját, a Skidbadnirt törpék ajándékozták neki, amelyen az összes isten elfér mindenével együtt, és ha nincs rá szükség elfér egy erszényben is, valamint bármin képes úszni. Felesége az óriás Gerdr volt, akiért mágkus kardjával fizetett.
Freyja a vánok úrnője, a termékenység, a szerelem és a szépség istennője. Két lánya születése után férje elhagyta, ezután pedig több szerelmi kalandba is keveredett istenekkel, emberekkel, törpékkel. Freyja testvérével ellentétben kötődik a harchoz, mivel valkűrjeivel az elesett harcosok felét magához veszi. Értett a mágiához, az ászok egyfajta jóságos boszorkánynak látták. Gyakran jár két kandúrja által húzott szekéren. Emellett birtokában van egy törpék által készített nyakék, a Brisingamen, valamint egy madártollból készült köpeny, aminek a segítségével sólyommá változhatott.
Források:
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése