A viking társadalom

Viking társadalmi rétegek

Mielőtt elmerülnénk a vikingek hétköznapjaiban, fontos megismernünk a társadalmi berendezkedésüket. Ezért gondoltam, ezt a témakört mutatnám be röviden egy bejegyzés keretében.

Akárcsak más népek esetében, a vikingeknél is megkülönböztethetünk több társadalmi réteget, amelyen belül erős hierarchia érvényesült. A társadalom élén egy király vagy egy nemzetségfő (jarl) állt, aki katonai és vallási vezető is volt egyben. Erejüket az őket katonailag támogató arisztokráciából és földbirtokaik terményeiből nyerték. Vagyonukat a földjeiket megművelő bérlők természetben megfizetett adókból szerezték, mely később a városoktól beszedett adókkal bővül (pl.: vásárpénz, vámdíj). A hatalom öröklése nem ment mindig zökkenőmentesen, gyakoriak voltak a trónviszályok, melybe az arisztokrácia is bekapcsolódott.

Jarl

A király és az arisztokrácia alatt volt a szabad emberek rétege (karl), amely a legnépesebbnek bizonyult a viking korban. Ide tartoztak a kisebb földbirtokkal rendelkezők, a kereskedők, a kézművesek, a szolgák, de a király kísérete is. A legtöbbjük rendelkezett valamekkora földbirtokkal, melyen önellátó gazdálkodást folytatott. Ők alkották a viking haderő gerincét, tehát joguk volt fegyvert birtokolni és viselni. A szabad emberek megjelenhettek és felszólalhattak a népgyűlésen (thing), ahol a törvényeket hozták, és bíráskodtak.

Thrall

A társadalom legalsó rétegét a rabszolgák alkották (thrall). Róluk tudni a legkevesebbet a források hiányában. A hadjáratok, portyák során a vikingek több foglyot is ejtettek, egy részüket eladták a keleti rabszolgapiacokon, a többit pedig magukkal vitték. Leginkább a mezőgazdasági munkákat végeztették velük. Teljesen ki voltak szolgáltatva uraiknak, akik eladhatták, elcserélhették őket, büntetlenül bezárhatták, bántalmazhatták a rabszolgákat. Nem volt, tulajdonuk, és nem is örökölhettek, azonban lehetőségük volt a felszabadulásra, emellett a legtöbb helyen elismerték házasságukat is, amely kivételesnek tekinthető a korban.

Források:

A viking világ atlasza. szerk. C. Batey, H. Clarke, R. I. Page, N. S. Price. Budapest: Helikon Kiadó: Magyar Könyvklub, 1997. 41-43. p.

Rudolf Pörtner: A viking kaland. Budapest: Kossuth Könyvkiadó, 1986. 105-107. p.

Bevezetőül...

A blog elindításának több oka is volt részemről. A történelem iránti személyes érdeklődésem tekinthető az egyik kiindulópontnak. Ezen belül is mindig a középkor volt az a korszak, ami a legnagyobb érdeklődést váltotta ki belőlem. A vikingekre elsősorban a Dániába tett utazásaim illetve (lehet közhely) de a Vikingek c. 2013-ban elindult televíziós sorozat hívta fel a figyelmet. Mind a történelemmel, mind a néppel kapcsolatban engem sosem az érdekelt, hogy kik uralkodtak, milyen háborúkat vívtak, hanem inkább az, vajon az emberek hogyan, miként élhették a mindennapjaikat az adott korban. A blogban ezért is helyezném a hangsúlyt a hétköznapokra, az életmódra.

Terveim között szerepel, hogy a vikingek mindennapi életének egy-egy szegmensét bemutassam egy un. minitanulmány segítségével, legyen az az öltözködés, a kereskedelem vagy a vallás. Úgy vélem a már említett sorozat pedig kitűnő illusztrációt tud biztosítani egy-egy bejegyzéshez, mivel a készítők a legújabb kutatási eredményeket felhasználva dolgoznak a forgatásokon, így hiteles képet adhat például egy öltözetről, vagy egy szokásról. Nem titkolt célom (ahogy a leírásban is szerepel), hogy a vikingekről alkotott általános sztereotípiát valamelyest megváltoztassam, és bemutassak egy kevesek által ismert, mégis izgalmas, színes, de ugyanakkor veszélyes kultúrát.

A blogot ezen kívül egy egyetemi óra keretein belül is felhasználom, amely tény szintén hozzájárult az elkészítéshez.